Halastavak

Mikor kell kezelni a tavakat és miért?

• Amikor a víz pH-értéke túl alacsony.
• Amikor a szervesanyag-koncentráció túl magas, és ez oxigénhiányhoz vezethet.
• Fertőző betegségek megjelenése esetén.
• Amikor a tófenék túlságosan iszapossá válik.

Miért jelentős probléma a halastavak elsavasodása?

1. A halak egészségére gyakorolt káros hatás:
   A tartósan alacsony pH érték mélyreható negatív hatással lehet a tavi ökoszisztéma jólétére. Káros mértékű stresszt okoz a vízi élőlényeknek, ami csökkent növekedési ütemet, legyengült immunrendszert és fokozott betegségérzékenységet eredményezhet. Súlyos esetekben akár halpusztuláshoz is vezethet, ami veszélyezteti a halállományt és a termelést.
    
2. Megváltozott vízkémia:
   A savasodás megváltoztatja a halastavak vizének egyensúlyát. Az alacsonyabb pH-szint a vízi környezetben zavart okoz az alapvető ionok és ásványi anyagok kapcsolatában. Ez a zavar megnehezítheti a halak számára a megfelelő ozmotikus egyensúly fenntartását, ami ozmoregulációs problémákhoz vezethet. Ez pedig akár a halak fiziológiai tulajdonságaira is hatással lehet.
    
3. Az ökoszisztéma felborulása:
   A halakra gyakorolt közvetlen hatáson túl a savasodás az egész vízi ökoszisztémát megzavarhatja. Más létfontosságú szervezeteket, például a zooplanktont, a fitoplanktont és a vízi gerincteleneket is károsíthatja. Ezek a zavarok az egész táplálékláncon keresztül végigterjednek, hatással vannak a magasabb trofikus szintekre és csökkentik a halastó általános biológiai sokféleségét.
    
4. A vízminőség romlása:
   A savas körülmények a nehézfémek kioldódását idézhetik elő az üledékből a vízbe. Ez tovább rontja a vízminőséget és veszélyezteti a vízi élővilágot. A szennyezett víz károsíthatja a halak egészségét, és a nehézfémek felhalmozódhatnak a halszövetekben, ami élelmiszerbiztonsági problémákat vet fel.
    
5. Gazdasági következmények:
   A halastavak elsavasodása közvetve gazdasági következményekkel járhat a halászati tevékenységet folytatókra. A halak növekedési rátájának csökkenése, a halpusztulás növekedése és a vízminőség romlása pénzügyi veszteségeket okozhat a haltenyésztők és a tógazdaságok számára.
    
6. Környezeti érzékenység:
   A halastavak és a vízi ökoszisztémák érzékeny életterek, amelyek gondos kezelést igényelnek. A savasodás megbontja ezen ökoszisztémák természetes egyensúlyát, és nemcsak a halállományt, hanem a vízi biológiai sokféleséget és az ökológiai integritást is befolyásolja.

Hogyan kezelhetjük a halastavak elsavasodását a Carmeuse megoldásaival?

1. A tófenék kezelése:
   A tófenék kezeléshez javasolt termékeinkkel - amennyiben a tó talajállapota megengedi- műtrágyaszóróval kijuttatva elvégezhető. A leghatékonyabbak az őszi kezelések.
    
2. Vízfelszíni kijuttatás:
   Kisebb felszíni területek esetén speciális termékeink szétterítéséhez akár lapátokat is lehet használni. Nagyobb területek esetében a felszíni kezeléshez egy automata szóróval és szivattyúval felszerelt uszályt használnak, amely felszívja a vizet és összekeveri azt a termékkel, mielőtt kibocsátja azt.
    
3. Kezelés a vízbevezető csatornánál:
   Ez az eljárás megspórolja a szórással járó erőfeszítéseket. A vízbeömlő csatornánál egy “malmot” helyezünk el. Egy lapátkerékre szerelt lánc hajtja meg egy siló elosztócsigáját, ahol a terméket helyeztük el. 

A tó kezelése után általában legalább egy vagy két hónapos időszakot kell hagyni az állomány betelepítése előtt.